-
A ‘Halál Folyó’ dínótemető rejtélyének megfejtése
Egy kutatócsoport érkezett a kanadai Pipestone Creek-be, hogy kiderítse, miért temetkeztek el itt ezernyi dinoszaurusz. A helyszín régóta felkeltette a tudósok figyelmét, mivel a fosszíliák tömeges előfordulása arra utal, hogy valamilyen különleges esemény játszódott le a múltban, amely lehetővé tette, hogy ennyi óriási lény egyszerre kerüljön a föld alá. A Pipestone Creek, amely Alberta tartományban található, nem csupán a dinoszauruszok maradványairól híres. A terület sajátos geológiai felépítése és a különleges ökológiai körülmények miatt a paleontológusok számára igazi aranybánya. A kutatók célja, hogy megértsék, milyen körülmények között történhetett a dinoszauruszok igencsak szokatlan temetkezése, és hogy ez milyen nyomokat hagyott a környező ökoszisztémában. A kutatás során a tudósok különböző módszereket alkalmaznak, beleértve…
-
Az Egyesült Királyság sárgától áthatott sóstóinak szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben kulcsfontosságú
A WWF legújabb jelentése szerint az Egyesült Királyság sós mocsarai kiemelkedő szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben, mivel hatékonyan tárolják a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázokat a réteges iszapban. Ez a természetes környezet nemcsak a biodiverzitás megőrzésében fontos, hanem a globális felmelegedés elleni védekezésben is jelentős szerepet játszik. A sós mocsarak, amelyek a tengerparti területeken találhatók, rendkívül gazdag ökoszisztémák, amelyek különféle állat- és növényfajokat tartalmaznak. Ezek a mocsarak nemcsak az élővilág számára nyújtanak élőhelyet, hanem a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok megkötésére is képesek. A WWF jelentése hangsúlyozza, hogy ezek a területek évente több millió tonna szén-dioxidot tárolnak, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás mérsékléséhez. A jelentés rávilágít arra, hogy a sós mocsarak…
-
Űrből figyelik a tudósok a mikroszkopikus tengeri élőlényeket – az okok meglepőek!
A tengervíz színe jelentős információkat hordozhat arról, hogyan boldogulnak a kis Antarktiszi élőlények a globális felmelegedés következményeivel. A kutatók most arra összpontosítanak, hogy a tengervíz színének változásai milyen kapcsolatban állhatnak az éghajlatváltozással, és hogy ezek az eltérések milyen hatással lehetnek a tengeri ökoszisztémákra. Az Antarktisz különleges területe, ahol a tengervíz színe nemcsak esztétikai kérdés, hanem fontos ökológiai jelzőszám is. A tengervíz színének megváltozása a fitoplankton, a tengeri tápláléklánc alapját képező mikroszkopikus növények növekedésére utalhat. Ezek a szervezetek nélkülözhetetlenek az óceánok egészségéhez, mivel oxigént termelnek és szén-dioxidot kötnek meg. A felmelegedés következtében a víz hőmérséklete és összetétele megváltozik, ami a fitoplanktonok fajösszetételére és eloszlására is hatással lehet. A kutatók észrevették, hogy…
-
Brit tengervíz hőmérsékletek rekordot döntöttek a szokatlanul meleg tavasz után
A brit és ír partok mentén észlelt tengervíz hőmérsékletek jelentős emelkedést mutatnak, mivel a hőmérséklet több helyen 4 Celsius-fokkal magasabb az átlagosnál. Ez a megfigyelés aggasztó jele a klímaváltozás hatásainak, és széleskörű hatásokat gyakorolhat a tengeri ökoszisztémákra, valamint a halászati iparra. Az Egyesült Királyság és Írország partjainál tapasztalt rendkívüli hőmérséklet-emelkedés nem csupán a nyári hónapokban figyelhető meg, hanem a téli időszakokban is. Az ilyen szintű hőmérsékletváltozások drámai hatással lehetnek a helyi tengeri életre, beleértve a halakat, szivacsokat és más tengeri élőlényeket, amelyek alkalmazkodása és túlélése egyre nehezebbé válhat. A tengervíz hőmérsékletének emelkedése befolyásolja a tengeri áramlatokat, és ezáltal a globális időjárási mintákat is megváltoztathatja. Az egyre melegebb tengerek különösen kedvező…
-
Szakértők vitatják a dire farkas visszahozatalának állítását
A Time Magazin legfrissebb számának címlapján egy gyönyörű, hófehér farkas látható, amely mellett a cím is figyelemfelkeltő: a szörnyfarkas visszatéréséről számolnak be. Ez a faj, amely már kihalt, leginkább a Trónok harca című sorozatban betöltött fiktív szerepéről ismert, de több mint 10 ezer évvel ezelőtt valóban létezett, amikor az amerikai kontinensen kóborolt. A Colossal Biosciences nevű cég áll a hírek mögött, amely bejelentette, hogy ügyes genetikai mérnökséggel és ősi DNS-sel három szörnyfarkas kölyköt tenyésztettek, ezzel próbálva „visszahozni” a fajt. A fiatal farkasok, akiket Romulusnak, Remusnak és Khalésinek neveztek el, valóban lenyűgöző technológiai áttörést képviselnek, de független szakértők szerint valójában nem igazi szörnyfarkasok. Philip Seddon, az új-zélandi Otago Egyetem zoológusa elmagyarázta,…
