
Ritka brit állatfajok a füstre és tűzre épülő kihalás szélén
Az Egyesült Királyság természetvédelmi szakértői aggasztó híreket közöltek arról, hogy az ország ritka és védett élővilága egyre közelebb kerül a kihaláshoz a hetek óta tartó intenzív füves tüzek következtében. A legnagyobb veszélyben lévő fajok között található a hen harrier, a vízi patkány és más, már eddig is veszélyeztetett állatok, melyek közül a vízi patkány a leggyorsabban csökkenő emlősfaj az Egyesült Királyságban. A National Trust, a helyi természetvédelmi szervezet közölte, hogy az Abergwesyn községben lévő tüzek valószínűleg elpusztították az utolsó megmaradt aranygólya fészkelőhelyet, amely az egyik legszebb madárnak számít a brit hegyvidékeken.
Idén eddig 110 négy mérföldnyi terület, vagyis körülbelül 284 négyzetkilométer égett le az Egyesült Királyságban, ami nagyobb, mint Birmingham területe. A BBC által megszerzett adatok szerint Walesben a tűzoltók már közel 1400 erdőtüzet próbáltak megfékezni, ami arra késztette a tűzoltóságokat, hogy arra kérjék az embereket, hogy felelősségteljesen cselekedjenek, és jelentsenek be minden gyanús viselkedést a rendőrségnek. A National Trust képviselője, Ben McCarthy hangsúlyozta, hogy 2025 eddig a legrosszabb évnek bizonyul az emberi okozta tüzek szempontjából az országban. „Nagyon aggódunk, úgy tűnik, hogy ez a legrosszabb év lesz, amikor a vadvilágunk lángokba borul” – mondta McCarthy.
A tűzvészek számának növekedéséhez a márciusi rekord szárazság és szokatlanul magas hőmérséklet is hozzájárult. A 2024-es év alacsony tűzgyújtási száma is lehetővé tette, hogy több növényzet maradjon meg, ami táplálékot nyújtott a tüzek számára. A Coed Cadw, a walesi Woodland Trust elmondta, hogy egy „pótolhatatlan” terület, amely a mérsékelt óceáni esőerdőkhöz tartozik, szintén érintett volt, különösen az Aberystwyth közelében lévő Allt Boeth területén, ahol a védett kék harangvirágok is sérültek. Ez a terület, más néven kelta esőerdő, ritka növények, zuzmók és gombák otthona, és fenyegetettebb, mint a trópusi esőerdők.
Angliában a National Trust arról számolt be, hogy több ezer újonnan ültetett fa égett le a West Yorkshire-i Marsden Moor területén. Észak-Írországban pedig a Morne-hegységekben a gerinctelen állatok és a földön élő állatok, mint például a hüllők, „egyszerűen lángra kaptak”. McCarthy hangsúlyozta, hogy a kormányzati támogatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gazdák és a földművelők helyreállíthassák a lápokat a hegyvidékeken, megakadályozva ezzel a tüzeket, miközben elnyelik a bolygót melegítő szén-dioxidot és élőhelyet biztosítanak.
A természetvédelmi szervezetek, köztük a Wildlife Trusts és az Initiative for Nature Conservation Cymru (INCC) is aggodalmukat fejezték ki a vízi patkány jövőjével kapcsolatban, amely már eddig is komoly veszélyben volt a élőhelyek elvesztése és az amerikai nyérc által történő prédálás miatt. A vízi patkányok és az egerek, amelyek földalatti üregekben élnek, túlélhetik a gyorsan terjedő tüzeket, de élőhelyeik és a táplálékforrásaik megsemmisülnek. Rob Parry, az INCC munkatársa szerint a vízi patkány a „valaha volt leggyorsabban csökkenő emlős”. „Walesben a legutolsó megmaradt élőhelyük a hegyvidékeken van, így amikor ezek az helyszínek leégnek, az szörnyű következményekkel jár a helyi populációra, de az Egyesült Királyság szempontjából is közelebb kerülünk egy egész faj kihalásához” – mondta.
Az INCC emellett figyelemmel kíséri öt fészekpárt a barnamedve populációból az Amman-völgyben, ahol a tüzek hatalmas területeket pusztítottak el. „Néhány héttel ezelőtt még hatalmas területen keresték az élelmet a fiókáiknak, most pedig hirtelen nincs ilyen területük” – mondta Parry. „Nem tudom, hogy hogyan fogják túlélni. Egy tűzvész egyszerűen egyik napról a másikra eltünteti az élőhelyet.” További ritka madarak is érintettek, például a hen harrier, amelyek esetében a közelmúltban történt természetvédelmi erőfeszítések a számuk növelésére irányultak a walesi hegyvidékeken, és a nádi rigók, amelyek száma drámaian csökkent az 1970-es évek óta.
„A vadvilág miatt már így is eléggé aggódunk” – mondta Parry. „Mi vagyunk a világ egyik legkevésbé természetes országai, és a tavaszi tüzek minden évben a legrosszabb időszakban sújtják a természetet, amit a vadvilág és a környezet egyszerűen nem bír el.” Az INCC a gazdák által végzett kontrollált tüzek szorosabb felügyeletét és a tüzek környezeti hatásainak jobb nyomon követését kérik. A Natural Resources Wales (NRW) szerint a tűzvészek „óriási problémát” jelentenek, különösen Dél-Walesben, ahol a walesi kormány adatai szerint a tavalyi tűzesetek több mint fele itt történt.
Becky Davies, az NRW munkatársa elmondta, hogy „az utolsó három napban több mint 75 tűzeset történt csak a dél-walesi völgyekben”. „Sok domboldalunk lineáris, ahol sok a bracken, a heathland, a fűfélék és a szénmaradványok, és ezek a domboldalak könnyen lángra lobbanhatnak.” A tűzvészek környezeti hatása szélesebb körben is érezhető. Amikor eső esik egy tűz után, az újonnan megégett talaj és a benne lévő foszfátok lemosódhatnak a patakokba és folyókba, rontva ezzel a víz minőségét.
A tűzesetek száma évről évre változik, attól függően, hogy mikor következik be a száraz időszak. Azonban a BBC által megszerzett adatok szerint Dél-Walesben a füzes tüzek száma 1200%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 2024. január 1. és április 10. között 34 tűz volt a régióban, míg 2025-ben ugyanezen időszakban 445 tűz keletkezett. Észak-Walesben a tűzoltók idén 170 tűzesethez vonultak ki, míg Közép-Walesben 772 lángra kapott területet küzdöttek le a tűzoltóságok.
A tűzvészek száma Angliában és Észak-Írországban is emelkedett az előző évhez képest, míg a skóciai tűzoltóság széleskörű tűzvészriasztást adott ki az egész ország

