Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs

A közelmúltban, majdnem öt évtized után, az első holdi kőzetminták érkeztek meg az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínából. A kis mennyiségű holdpor jelenleg egy biztonságos létesítményben, Milton Keynes-ben van, ahol a tudósok megkezdhetik a minta elemzését. Professor Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, akinek kölcsönadták ezt az rendkívül ritka anyagot, úgy jellemzi, mint „értékesebb, mint az aranypor”. Elmondta, hogy ez a kölcsönzés hatalmas megtiszteltetés, mivel senki másnak nem volt lehetősége hozzáférni a kínai mintákhoz. A csapat célja, hogy a minták alapos vizsgálatával válaszokat találjanak a Hold keletkezésének kérdéseire, valamint a Föld korai történetével kapcsolatos rejtélyekre.

Ezeket a holdi kőzetmintákat a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötték be 2020-ban, amikor a kínai űrszonda egy vulkáni területre, a Mons Rümkerre szállt le. A misszió során egy robotkar fúrt a talajba, és összesen 2 kilogramm anyagot gyűjtött össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, ahol a belföldi Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a világűrért folytatott új verseny élvonalába emelte. A hosszú hagyományoknak megfelelően, miszerint a világ űrkutatói együttműködnek, Kína először engedett hozzáférést hét nemzetközi kutatónak a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések létrejöttét.

A múlt héten Pekingben egy pompás ünnepség keretében adták át Prof. Anandnak a kis vialákat, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. Elmondta, hogy az esemény szinte egy párhuzamos univerzumban zajlott, és megjegyezte, hogy Kína mennyire előrébb jár az űrprogramokba történő befektetés terén. A tudós azzal a gondolattal tért haza, hogy a legértékesebb rakományt a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában szigorú előírásoknak kell megfelelni a minta elemzése során, hogy megakadályozzák a szennyeződést. Az épületbe lépve ragadós szőnyegeken kell végigmenni, és mindenki műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit visel. A laboratórium tisztasága elengedhetetlen, hiszen ha a földi anyagok keverednek a földön kívüli részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti a Prof. Anand csapata által végzett elemzéseket.

A professzor egy sor széf előtt guggol, amelyeket gondosan nyitogat. Kihúz egy ziplock tasakot, amely három, nyakláncot tartalmazó doboz méretű tartályt rejt. Mindegyikben egy átlátszó vial található, amelynek alján sötétszürke por található. Ez a holdpor, amely bár első ránézésre nem tűnik különlegesnek, mégis lenyűgöző gondolatokat ébreszt a kozmikus utazásáról. Prof. Anand hangsúlyozza, hogy a 60 milligrammnyi minta elegendő lesz éveken át tartó kutatásra, hiszen csapata a mikroszkopikus vizsgálatokra specializálódott.

A labor másik részében Kay Knight, a technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a mintákon, amint a vialokat kinyitják. Knight 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy valami olyan anyaggal dolgozhat, amely közvetlenül a hold felszínéről származik. Nagyon izgatott, de egyben ideges is, mivel a minták mennyisége korlátozott, és újabbakat nem lehet könnyen beszerezni.

A minták előkészítése után a labor más szegletébe kerülnek, ahol egy bonyolult gép áll rendelkezésre, amely a por szemcséit akár 1400 fokra is fel tudja melegíteni. Ez segít majd a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében, ami egyedi lehetőséget kínál a kutatók számára. A csapatnak egy év áll rendelkezésére, hogy befejezze a kutatását, és bár a kutatás során a minták valószínűleg el fognak pusztulni, Prof. Anand reméli, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között.

Kína azóta is tovább lépett a Chang’e 5 misszió óta, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 indítása során az első mintákat hozták vissza a Hold túlsó oldaláról, amely egy mélyen titokzatos terület, és amely lehet, hogy a régóta csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait rejti. Prof. Anand végső reménye, hogy más országok is követni fogják Kína példáját, és folytatják a nemzetközi együttműködést az űrkutatás terén.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo