Elpusztíthat egy hatalmas vulkánkitörés egy varázslatos görög szigetet?
Santorini, a gyönyörű görög sziget, világszerte híres turisztikai célpont, amely évente milliókat vonz. Az idilli fehér falvak, a gyros éttermek és a vulkáni talajon termelt szőlőültetvények alatt azonban egy hatalmas veszély lapul: a vulkáni aktivitás. A sziget kialakulását egy óriási, ősi kitörésnek köszönheti, amely hatalmas krátert és lópatkó alakú peremet hagyott maga után. A közelmúltban a brit királyi kutatóhajó, a Discovery, tudósokkal a fedélzetén indult útnak, hogy először vizsgálja meg, milyen veszélyeket rejthet a következő nagy vulkáni kitörés.
A sziget lakosságának közel fele, ami körülbelül 11,000 embert jelent, nemrégiben menekült el a földrengések miatt, amelyek a szigetet sújtották. Ez a kritikus esemény emlékeztetett arra, hogy a sziget alatt két tektonikus lemez mozog, és a vulkáni tevékenység sosem szűnik meg. Prof. Isobel Yeo, a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ vulkánokkal foglalkozó szakértője vezeti a kutatócsoportot. Ő elmondta, hogy a világ vulkánjainak körülbelül kétharmada víz alatt található, de ezeket a vulkánokat alig ellenőrzik. „Olyan, mintha ‘ami nem látszik, az nem is létezik’ elv alapján közelítenénk meg a veszélyességüket, összehasonlítva a híresebb vulkánokkal, mint például a Vezúv” – fogalmazott.
A Discovery fedélzetén az expedíció célja, hogy megértse, milyen típusú szeizmikus aktivitás jelezheti egy vulkán kitörését. Santorini legutóbbi kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben már volt egy „nyugtalansági időszak”, amikor a magma a vulkán kamráiba áramlott. Isobel szerint az óceán alatti vulkánok képesek nagyon nagy és pusztító kitörésekre, és ha valaki hozzászokik a kisebb kitörésekhez, hajlamos lehet alábecsülni a következő esemény súlyosságát.
A kutatás során a robot, amely a hajó oldaláról leereszkedik, különböző gázokat és kőzetdarabokat gyűjt össze. A kutatók a vulkáni tevékenység térképezésén dolgoznak, hogy megértsék a hidrotermális rendszert, amely a vulkánok környezetében alakul ki. A kutatás során a tudósok arra is kíváncsiak, hogy a tengervíz és a magma keveredése hogyan befolyásolja a vulkánok robbanékonyságát.
A Discovery a Santorini kalderáját és a Kolombo vulkánt vizsgálja, amely körülbelül hét kilométerre található a szigettől. A kutatók folyamatosan gyűjtik az adatokat, és geohazards térképeket készítenek, hogy a görög Polgári Védelmi Ügynökség számára iránymutatást nyújtsanak. Prof. Paraskevi Nomikou, aki szintén részt vesz az expedícióban, hangsúlyozta, hogy a kutatás célja, hogy tájékoztassa a helyi lakosságot a vulkánok aktivitásáról, és feltérképezze azokat a területeket, amelyek elzárásra kerülnek egy esetleges kitörés során.
A kutatás nemcsak tudományos szempontból fontos, hanem a helyiek biztonságérzetét is növelheti. Az utóbbi földrengések rávilágítottak arra, hogy a sziget lakói mennyire ki vannak téve a szeizmikus veszélyeknek és mennyire függnek a turizmustól. A helyi fotós, Eva Rendl a földrengések idején elhagyta a szigetet, de most, hogy visszatért, a turisták száma csökkent, és sok foglalás is elmaradt. A turisták, mint például Janet, aki Brit-Kanadai, azt mondta, hogy a tudományos információk segítenek nekik megnyugtatni a látogatókat.
Santorini, a vulkáni kockázatok ellenére, továbbra is álomúticél marad. A kutatók remélik, hogy munkájuk eredményeként biztonságosabbá válik a sziget, és a látogatók tájékozottabb döntéseket hozhatnak a vulkáni tevékenységekkel kapcsolatban. Ahogy a kutatás folytatódik, a tudósok egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy feltárják a vulkánok titkait, és jobban megértsék, miként reagálnak a természet erői a környezeti változásokra. Az expedíció során gyűjtött adatok hosszú távon hozzájárulhatnak a vulkánokkal kapcsolatos tudományos ismeretek bővítéséhez, és segíthetnek megelőzni a jövőbeli katasztrófákat.
Ezeket is érdemes megnézni
Melyik időjárás-előrejelzőben bízhatunk?
Mit tartalmaz az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vámmegállapodása?
