
A titokzatos amerikai gyár, amely felfedi Trump Amerika-első terveinek ellentmondásait
Az arizonai sivatagban, Phoenix közelében egy különleges épületegyüttes kezd kialakulni, amely a globális gazdaság és a jövő formálásában kulcsszerepet játszik. A helyszínen folyó építkezés nem csupán a világ legfejlettebb félvezetőinek gyártására irányuló üzem, hanem egy olyan létesítmény, amely tömegesen fogja előállítani a legmodernebb chipeket. Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államokban ilyen mértékű fejlesztés történik, és a tajvani vállalat, a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) milliárdokat ígért a beruházásra. A döntés célja, hogy elkerülje az importált chipek esetleges vámterheit. A TSMC, amely a világ fejlett félvezetőinek 90%-át gyártja, eddig kizárólag Tajvanon működött, amely 100 mérföldre található a kínai szárazföldtől. Az Apple chipek, amelyek az iPhone készülékekben találhatók, vagy az Nvidia chipek, amelyek a ChatGPT működtetéséhez szükségesek, mind a TSMC gyártásában készülnek.
A TSMC arizonai üzemét, az úgynevezett „Fab 21”-et, szigorúan őrzik. A gyártási folyamat során a tervek kiszivárgásának megakadályozása érdekében tilos bármiféle papírt vagy személyes eszközt bevinni. A gyárban található szellemi tulajdon a világ legfontosabb értékei közé tartozik, a chipgyártás folyamata pedig az egyik legbonyolultabb és legintenzívebb a globális gyártásban. Az Apple és az Nvidia fontos ügyfelek, akik megbíznak a TSMC-ben, hogy megvédje jövőbeli termékeik terveit.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke gyakran említi a gyárat, kijelentve, hogy a TSMC a legnagyobb a világon, és hogy az Egyesült Államok fokozatosan elveszítette a chipüzletet, amely mára szinte kizárólag Tajvanra korlátozódik. Trump szerint a TSMC döntése az amerikai befektetések bővítéséről, amelyet márciusban jelentettek be, az ő vámfenyegetéseinek következménye. A gyár bővítése a Trump által megfogalmazott Amerika-első politikájának szimbóluma, amely a külföldi vállalatok amerikai gyártásra való ösztönzésére irányul, hogy elkerüljék a magas vámokat.
Kína figyelemmel kíséri a fejleményeket, mivel Tajvan chipgyártási képességei a kormány által „szilíciumpajzsnak” nevezett védelmi stratégiának a részei, amely a féltett invázióval szembeni védelem egyik alapja. A járvány okozta ellátási lánc zavarai miatt azonban a helyzet megváltozott, és a tajvani függőség új kockázatokat hordozott. Kína a saját területének tekinti Tajvant, míg Tajvan a kínai szárazföldtől különálló egységként tekint önmagára. A globális gazdaság, a technológiai határok és a geopolitika számos áramlata találkozik ezen a helyszínen, amely Trump gazdasági és diplomáciai politikájának alapvető ellentmondását is magában rejti.
Greg Jackson, az üzem egyik vezetője, golfautóval körbevezetett, miközben elmondta, hogy ezek a létesítmények a világ legfejlettebb és legbonyolultabb gyárainak számítanak. A gyártási folyamat rendkívül összetett, és hatalmas infrastruktúrát igényel. A gyár „Gowning Building” nevű részlegében a munkavállalók védőruhát öltönek, mielőtt átkelnek egy hídon, amely a világ legtisztább környezetét hivatott biztosítani. A gyártás során előállított mikroszkopikus tranzisztorok rendkívül precíz védelmet igényelnek, és a gyártási folyamat több ezer lépésből áll.
A TSMC 1987-ben alakult a tajvani kormány megbízására, és a célja az volt, hogy dedikált félvezetőgyártóként működjön, más cégek terveit valósítja meg. A technológiai fejlődést a chipek legkisebb jellemzőinek miniaturizálása hajtja, amely a modern okostelefonok megjelenéséhez vezetett. A gyártás során alkalmazott extrém ultraibolya fény révén történik a lithográfiai folyamat, amely az életünket meghatározó atomok építőelemeit hozza létre. A TSMC globális függősége a rendkívül specializált, buszméretű gépeken alapul, amelyeket szinte kizárólag egy holland cég, az ASML gyárt.
A gyár bővítése tehát nemcsak a technológiai versengés szempontjából kiemelkedő, hanem geopolitikai vonatkozásai is vannak. A TSMC arizonai üzemének létrehozása fontos része az Egyesült Államok stratégiájának, amely a technológiai és gazdasági fölény megőrzésére irányul Kínával szemben. A gyár története a modern globalizáció sikerének egyik legjobb példája, és egyben a globális technológiai és gazdasági fölényért folytatott harc színhelyévé válik.

