A műhold, amely megméri a világ 1,5 billió fáját

A világ esőerdőit gyakran a „Föld tüdejeként” emlegetik, hiszen hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. Az esőerdőkben több mint másfél billió fa található, és a pontos szén-dioxid-tárolásuk mérése eddig gyakorlatilag lehetetlen feladatnak bizonyult. Azonban most, a legújabb technológiai fejlődésnek köszönhetően, ez a helyzet változni látszik. A Európai Űrügynökség (ESA) kedden sikeresen fellőtte azt az első olyan műholdat, amely egy különleges radar rendszert használ a fákkal borított területek alatti rétegek feltárására. A szakértők reményei szerint a műhold segíthet a tudósoknak jobban megérteni az esőerdők szén-dioxid-tárolásban betöltött szerepét, valamint a deforestáció következményeit.

A rakéta a francia Guyanából, az ESA Kourou állomásáról indult, és az Amazonas felett repült, amely az egyik olyan esőerdő, amelyet a műhold tanulmányozni fog. A fedélzeten lévő műholdat „űrbrollynak” nevezték el, utalva a hatalmas, 12 méter átmérőjű antennájára, amely jeleket fog kibocsátani. Prof. John Remedios, a Brit Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki az ESA-nak ezt az ötletet javasolta, a fellövés után kijelentette, hogy hatalmas előrelépés lenne „ténylegesen tudni, hogy mennyi szén-dioxid található az Amazonasban, Kongóban és Indonéziában”.

A műhold antennája P-sávú radart használ, amelynek hullámhossza nagyon hosszú, így képes behatolni az erdők mélyére, és feltárni a lombkorona által eltakarított ágakat és törzseket. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a jelenlegi műholdas radarszondák többsége nagyszerű képeket készít jéghegyekről, de amikor erdőket vizsgálnak, csak az erdők tetejét, a kis ágakat és leveleket látják, nem hatolnak be az erdők mélyére. „De amit felfedeztünk, az az, hogy ha sokkal hosszabb radarhullámhosszt használunk, akkor képesek vagyunk behatolni a fák és az erdők mélyére” – tette hozzá.

A 1,2 tonnás műhold egy CT-vizsgálathoz hasonló eljárást fog használni, és ismételt átrepülésekkel elemzi a fákat, hogy képet alkosson a fákban található faanyag mennyiségéről, amely a klímaváltozást okozó szén-dioxid mennyiségének becslésére szolgálhat. Jelenleg a tudósok különálló fákat mérnek, és próbálnak extrapolálni, de ez óriási kihívás elé állítja őket – mondta el Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távoli érzékelés professzora. „A jelenlegi megértésünk nagyon széttagolt, mert rendkívül nehéz mérni” – tette hozzá. „A lényeg az, hogy megpróbáljuk megmérni a szén mennyiségét, amely másfél billió fában található a trópusi területeken. A műholdak az egyetlen módja annak, hogy ezt következetesen megtehessük.”

A műhold fellövése után a földi mérések folytatódni fognak, hogy ellenőrizzék a visszaküldött adatokat. A műholdat az Egyesült Királyságban készítették el, és Shaun Quegan professzor, a Sheffieldi Egyetem tudósa találta ki. Azonban ő is hangsúlyozta, hogy ez egy nemzetközi együttműködés eredménye: „A küldetés évtizedes, rendkívül innovatív munka megkoronázása, amelyet Európa és az Egyesült Államok legjobb tudósaival partnerségben valósítottunk meg.” A műhold telepítése számos kihívást jelent, amelyeket a rakéta fellövése után is meg kell oldani. Az antennája, amely 12 méter átmérőjű, úgy működik, mint egy űrben kiterjeszthető ernyő, így a csapat arra törekszik, hogy az üzemeltetés zökkenőmentes legyen.

Az Airbus az amerikai L3Harris Technologies mérnökeit is bevonta a tervezésbe, hogy felügyeljék az antenna-konstrukciót. Az L3Harris szakértők a nagy kiterjeszthető rendszerek terén, amelyre Európában jelenleg nincs megfelelően képzett szakember. A csapat arra számít, hogy a következő hat hónapban elkészítik az első térképeket, majd az azt követő öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét mutatják majd, hanem azt is, hogy mennyit veszítünk a deforestáció miatt. Az új műhold előnye, hogy a hosszabb hullámhossza miatt képes áthatolni a felhőkön, így egy következetes és összehasonlítható képet adhat az erdőről egyik évről a másikra. Az ilyen eredmények motiválták azokat a tudósokat, akik több mint 20 éve dolgoznak ezen a projekten. A tudósok izgatottak, hiszen ez az új technológia betekintést nyújt abba, hogy az erdők és a fák miként járulnak hozzá a bolygónkat szabályozó folyamatokhoz, különösen a klímaváltozáshoz, amely rendkívül fontos számunkra ma és a jövőben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/crldwjj6d6no