A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a reflektorfényből, most már a föld alatt szervezkedik

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkészítik a plakátjaikat, előkeresik híres neon narancssárga mellényeiket, és feltöltik a hangosbemondóikat – ez a rutinszerű tevékenység nem új számukra. Három év alatt, rengeteg leves, kukoricakeményítő festék locsolása és utak blokkolása után a klímaaktivisták csoportja a leggyűlöletesebb kampányoló szervezetek közé került az Egyesült Királyságban. Szombaton több száz aktivista várható London központjában, azonban ez az esemény jelentősen eltér az eddigiektől. Egyrészt az összejövetelük nem titok, másrészt valószínűleg nem lesznek tömeges zűrzavarok, mint korábban. A JSO saját szavaival élve „felakasztja a fényvisszaverő melltartót”, és befejezi a polgári engedetlenség kampányát.

A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték a harcukat, mivel követelésük, amely a új olaj- és gázlicencek megadásának megtiltásáról szólt, immár kormányzati politika. A JSO tagjai azonban titokban elismerik, hogy az új, a zűrzavart okozó tüntetésekre bevezetett szigorú hatósági intézkedések miatt szinte lehetetlenné vált számukra a működés. Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója szerint a szombati összejövetel „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, megbíztunk egymásban” – mondja.

Nemcsak a JSO ünnepel, hanem sok ezer autós is, akik eddig késlekedtek, a művészetkedvelők, akiket felháborítottak a nagy festmények ellen elkövetett támadások, valamint a sport- és színházrajongók, akiknek eseményeit megzavarták. A rendőrség is örömmel fogadja a JSO távozását, mivel a csoport tüntetései több ezer órányi rendőri időt igényeltek, és milliókba kerültek. 2023-ban a Met Police beszámolója szerint a JSO tüntetései közel 20 millió fontba kerültek.

A JSO befejezése azonban nagyszabású kérdéseket is felvet, többek között azt, hogy valóban vége van-e a zűrzavart okozó klímaaktivizmusnak az Egyesült Királyságban, vagy a föld alá kényszerült csoportok új, még zűrzavarosabb vagy kaotikusabb klímaakciókat indíthatnak. Továbbá felmerül a kérdés, hogy a klímaváltozás jövőjével kapcsolatban tapasztalható széleskörű közérdek ellenére a közvélemény miért vált ellenségessé a JSO iránt. A JSO modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáiból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, amelyek maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okoztak. Ezen akcióknak azonban szigorú belső szabályai voltak; az akcióknak erőszakmentesnek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett, hogy letartóztassák őket.

A közvélemény haragja és a barátságtalan médiakép hatására a rendőrség több hatalmat követelt a „zöld őrültek”, ahogy a Sun újság nevezte őket, és más demonstrálók megállítására. A politikai vezetők meghallgatták a kéréseket. A legnagyobb változást 2022-ben a Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetőjogi és Bírósági Törvény hozta, amely a közszolgáltatás szándékos vagy gondatlan megzavarását szankcionálta. Egy sor homályosan meghatározott cselekedet, beleértve a „komoly kényelmetlenség, komoly zavar vagy komoly kár” okozását, most potenciálisan súlyos bűncselekménynek számított. Ez új jogi lehetőségeket nyitott meg a hatóságok számára, mivel akár a nyilvános zűrzavar szándékos okozása is börtönbüntetést vonhatott maga után.

A közrendet szabályozó törvény a következő évben kibővítette a rendőrség hatáskörét a demonstrációk kezelésében, és új bűncselekményeket vezetett be, többek között „zárakhoz való rögzítést”, komoly zűrzavart okozó alagútépítést és nagyobb infrastruktúrák megzavarását. Ezzel párhuzamosan a bírók, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy hivatkozhassanak arra, hogy „jogos indokuk” volt a cselekedeteikre. A fellebbviteli bíróság elfogadta, hogy a vádlott hite és motivációja túl távol áll ahhoz, hogy törvényes indokot képezzen a tulajdonkárosításért.

Ez azt jelenti, hogy a felperesek már nem érvelhetnek az esküdtek előtt azzal, hogy cselekedeteik jogosságát a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés indokolja. A bíróságok előtt most már csupán az a kérdés, hogy a vádlottak elkövették-e a felrótt cselekedeteket, nem pedig az, hogy miért tették azt. Sarah Lunnon, a JSO képviselője szerint „látjuk, hogy az embereket évekre börtönbe zárják”.

A jogi változások hatalmas hatással voltak a klímaaktivisták mozgására. Egyesek úgy vélik, hogy elérkezett az idő, hogy elhagyják a hosszú ideje tartó elszámoltathatóságot, és zűrzavart okozó akciókat hajtsanak végre, de nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket hajtott végre pénzügyi és biztosító cégek irodáinak ellen, ablakokat törtek be, festéket locsoltak, zárakat szuperragasztóval ragasztottak, és januárban optikai kommunikációs kábeleket is célba vettek. Az egyik szervező a jogi változások miatt úgy érzi, hogy a hagyományos elszámoltatható tüntetés már nem életképes.

A JSO által tapasztalt események mély önvizsgálatra ösztönözték a klímaváltozással foglalkozó mozgalmakat a jövőbeli stratégiáikkal kapcsolatban. Az emberek többsége, aki támogatta a klímaváltozással kapcsolatos intézkedéseket, beismeri, hogy a JSO akciói visszaüthettek a céljaikon. A klímaváltozás iránti aggodalom széles körben elterjedt, de a JSO iránti közvélemény nem kedvező. A közelmúltban végzett felmérések szerint a közvélemény többsége, köztük a konzervatív szavazók is, fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet, de a JSO-t csupán a közvélemény 17%-a tartja kedvezőnek.

A klímaváltozás jövője tehát bizonytalan, és a JSO távozása új kihívások elé állítja a mozgalmat. Az aktivisták számára most új formákat kell találniuk, hogy hangot adjanak a klímaváltozás elleni küzdelem sürgősségének, miközben elkerülik a

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo