Ukrán letartóztatások: kémkedéssel gyanúsított magyarok ügyében
Ukrajna legfrissebb hírei szerint a kijevi hatóságok lebuktattak egy, a magyar állam által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelmi rendszerek információinak megszerzése volt a két ország határánál. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) két állítólagos magyar kém letartóztatásáról számolt be, akiket azzal vádoltak, hogy titkos információkat gyűjtöttek. Az SBU közleménye szerint „Ukrajna történetében először lepleztek le egy magyar katonai hírszerző hálózatot, amely kémkedési tevékenységeket folytatott államunk kárára.”
A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, a vádakat „propagandának” minősítette, és óva intett attól, hogy azokat komolyan vegyék, amíg részletes vagy hivatalos információk nem állnak rendelkezésre. A magyar ATV televíziós csatornán elmondta, hogy Ukrajnában gyakran alkalmaznak „magyarellenes propagandát”, amely sok esetben valótlan alapokon nyugszik. Szijjártó nem tagadta közvetlenül a vádakat, de pénteken bejelentette, hogy két ukrán diplomát kiutasítottak Budapestről.
Magyarország, amely az Európai Unió és a NATO tagja, eddig szoros kapcsolatokat ápolt Ukrajnával, azonban Orbán Viktor miniszterelnök az ukrán háború kitörése óta többször is Oroszország pártjára állt. Az állítólagos kémhálózat célja a katonai hírszerzés keretein belül az volt, hogy adatokat gyűjtsenek a légvédelmi rendszerek elhelyezkedéséről és számáról, valamint a helyi rendőrök és járműveik helyéről a nyugati Kárpátalján. Ez a régió 137 kilométeres határt oszt meg Magyarországgal, és a hírszerzők emellett a helyi lakosság közérzetéről is információkat gyűjtöttek, hogy előre jelezhessék, hogyan reagálnának egy esetleges magyar katonai behatolás esetén.
Az SBU nem adott információt arról, hogy az állítólagos kémkedés Oroszország érdekében zajlott volna. A letartóztatott férfi és nő, akiket az SBU „árulóknak” nevezett, korábban az ukrán hadsereg tagjai voltak, és állítólag egy magyar hírszerző tiszt irányítása alatt álltak. Az SBU szerint a férfi átlépte a határt Magyarországra, hogy jelentést tegyen felügyelőjének, akitől pénzt és kommunikációs eszközöket kapott.
A letartóztatásokról és az állítólagos kémhálózatról szóló információk megjelenése nem véletlen, hiszen az ukrán-magyar kapcsolatok az utóbbi években feszültté váltak. Orbán Viktor kormánya már hosszú ideje próbálja akadályozni az EU által nyújtott segélycsomagokat Ukrajna számára, ellenzi az orosz olajra és gázra vonatkozó szankciókat, valamint kifejezte ellenérzését Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban.
A kémkedésre vonatkozó vádak, ha önálló eseményként nézzük, viszonylag kisebb jelentőségűnek tűnnek, mivel a magyar-ukrán határ távol esik a harci vonalaktól, és nem befolyásolja a kelet- és délkeleti frontvonalakon zajló harcokat. Ugyanakkor Oroszország, amely rakétákat és drónokat használ az ukrán területek célzott bombázására, természetesen érdeklődhet a katonai eszközök elhelyezkedése iránt.
Sir Ben Wallace, volt brit védelmi miniszter is megszólalt az ügy kapcsán, hangsúlyozva, hogy ez nem az első alkalom, hogy Ukrajna Magyarországot kémkedéssel vádolja. Ugyanakkor kiemelte, hogy az állítólagos célpontok katonai jellege miatt ez a helyzet sokkal komolyabb. Wallace felvetette, hogy ki lenne az információk végső címzettje, amelyeket Ukrajna területén gyűjtöttek. A NATO értékeivel kapcsolatos aggodalmakat is megfogalmazott, mondván, hogy ha ezek az értékek veszélyben vannak, akkor komoly beszélgetéseknek kell zajlania a szövetség tagjai között.
Ezek az események egybeesnek Robert Fico, Szlovákia miniszterelnökének moszkvai látogatásával is, ahol részt vett a második világháborús győzelem ünnepségén, ami tovább növeli a feszültséget a NATO tagállamai között. Kárpátalján körülbelül 150,000 magyar él, és a közösség nyelvi jogai körüli nézeteltérések is hozzájárultak a két ország közötti feszültségekhez az utóbbi időszakban.
Ezeket is érdemes megnézni
Miért olyan csodásak a rózsakvarc ékszerek?
Csapás a megújuló energia terjedésének: egy jelentős szélerőmű projektet lemondtak
