Khamenei kétségbe vonja, hogy az amerikai nukleáris tárgyalások eredményre vezetnek

Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah kifejezte kételyeit az Egyesült Államokkal folytatott nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatban, mondván, hogy azok nem vezetnek új megállapodásra, mivel az Egyesült Államok „túlzott és felháborító” követeléseket támasztott az urán dúsításával kapcsolatban. Khamenei hangsúlyozta, hogy nem hisz abban, hogy a folyamat bármiféle eredményre vezetne, és nem tudja, mi fog történni a közeljövőben.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a múlt héten azt nyilatkozta, hogy Irán „valahogy” beleegyezett a megállapodás feltételeibe, miután április 12. óta négy kört tárgyaltak Omán közvetítésével. Azonban a hétvégére tervezett újabb tárgyalási kör előtt Irán főtárgyalója elutasította Trump kijelentését, miszerint Iránnak le kellene állítania az urán dúsítását, amelyet reaktor üzemanyag előállítására használnak, de amely nukleáris fegyverek készítésére is alkalmas.

Trump, aki 2018-ban kihátrált a 2015-ös iráni nukleáris megállapodásból, amely Irán és a világ hatalmai között jött létre, figyelmeztette Iránt, hogy katonai akcióval nézhet szembe az Egyesült Államok és Izrael részéről, ha a tárgyalások nem bizonyulnak sikeresnek. Irán viszont folyamatosan hangsúlyozza, hogy nukleáris tevékenységei teljesen békés célokat szolgálnak, és soha nem kíván nukleáris fegyvereket fejleszteni vagy beszerezni. Ugyanakkor az Egyesült Államok által hét éve visszaállított súlyos szankciók miatt megsértette a meglévő nukleáris megállapodásban foglalt korlátozásokat, és elegendő mennyiségű magasan dúsított uránt halmozott fel ahhoz, hogy több bombát is elő tudjon állítani.

Khamenei a legutóbbi fejleményekről beszélt Irán Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásaival kapcsolatban, egy olyan ceremónián, amelyen az elhunyt Ebrahim Raisi elnököt tisztelegték, aki egy évvel ezelőtt helikopter-baleset következtében hunyt el. Khamenei Raisit, aki szintén keményvonalas iszlám vallási vezető volt, dicsérte, hogy hivatalban tartózkodása alatt elutasította a közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Kiemelte, hogy Raisi egyértelműen, félreérthetetlenül mondta, hogy nem kíván tárgyalni, és nem engedte, hogy az ellenségek „fenyegetésekkel vagy trükkökkel” rángassák Irán a tárgyalóasztalhoz.

Khamenei azt is megjegyezte, hogy a Raisi elődjével, a mérsékelt Hassan Rouhani-val folytatott nukleáris tárgyalások nem hoztak eredményt, és nem hiszi, hogy áttörésre kerülne sor utódja, Masoud Pezeshkian, a reformista politikus alatt. A legfelsőbb vezető bírálta a Trump-adminisztráció hozzáállását is, mondván, hogy „az amerikai oldalnak a közvetett tárgyalások során el kellene kerülnie az értelmetlen megjegyzéseket”. Khamenei arra figyelmeztetett, hogy az a kijelentés, hogy nem engedik meg Iránnak a dúsítást, nagy hiba, mivel senki sem vár az ő engedélyükre.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok különleges megbízottja, a ABC News-nak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy „nem engedhetünk meg még 1%-nyi dúsítási képességet sem”. Hozzátette, hogy olyan javaslatot adtak át az irániaknak, amely véleményük szerint részben orvosolja a problémát anélkül, hogy tiszteletlenséget tanúsítanának. Witkoff elmondta, hogy szeretnék elérni a megoldást, és azt gondolják, hogy ez lehetséges, de minden a dúsítást el nem fogadó megállapodással kezdődik, mivel a dúsítás lehetővé teszi a fegyverek előállítását, amit nem engedhetnek meg.

Irán külügyminisztere, Abbas Araqchi gyorsan reagált Witkoff szavaira, figyelmeztetve őt, hogy „a nem reális elvárások megállítják a tárgyalásokat, az iráni dúsítás nem olyan dolog, amit meg lehet állítani”. Araqchi úgy vélte, hogy Witkoff teljesen távol áll a tárgyalások valóságától. A 2015-ös megállapodás, amelyet Irán az akkori amerikai elnök, Barack Obama adminisztrációjával, valamint az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország és Németország képviselőivel kötött, lehetővé tette Irán számára, hogy korlátozza nukleáris tevékenységeit, és engedélyezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseit a szankciók enyhítése fejében. Irán számára csak 3,67%-os tisztaságú urán dúsítása volt megengedett, amelyet kereskedelmi nukleáris erőművek üzemanyagának előállítására használnak. Februárban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség figyelmeztetett, hogy Irán majdnem 275 kg 60%-os tisztaságú uránt halmozott fel, ami közel áll a fegyverekhez szükséges szinthez. Elméletileg ez elegendő lenne ahhoz, hogy 90%-os dúsítással hat nukleáris bombát készítsenek.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp855k42wpko